Adott volt a feladat a székesfehérvári családi házban: a használaton kívüli helyiséget tegyük hasznossá, és töltsük meg a házból eddig hiányzó funkciókkal.
Az épphogy csak szobányi méretek között több feladatot is el kell látni, nevezetesen otthoni iroda, dosszié/ruha tárolása, valamint alkalomszerű vendég-altatás. Ami lássuk be nem egyszerű, ha normális fekhelyet szeretnénk nyújtani - esetleg idősebb- rokonainknak, megkímélve őket a földről való felcihelődéstől és a vékony, hepehupás ideiglenes matracoktól. A méretek miatt a kihúzható kanapé sem volt opció.
Lakberendezőként nem könnyen ijedek meg a kihívásoktól, de eleinte voltak kételyeim a lehetőségeket illetően, mert egy szobát játszva tönkretehet a túl sok funkció begyömöszölése. Az volt a kihívás, hogy ez itt ne történjen meg. Ha csak külön-külön, a funkcióra szabott bútor kerül be a szabad falakhoz, a térérzet vagy a stílus biztosan kárát vallaná. Ezért egységes anyaghasználattal és a tárolóbútorok alaposan átgondolt méreteivel és elhelyezésével sikerült egy koncepciózus berendezést tervezni.
Amikor ki kell „sakkozni” egy teret, nagy segítséget nyújt a látványtervezés, mert rögtön látszanak a buktatók és az előnyök, valamint az ügyfél is képet kap a lehetséges variációkról, az optikai machinációkról. Ennél a projektnél így oldódott meg a zsúfoltság problémája, szemrevaló lett és tágas maradt a helyiség.
